VÁSZONRUHÁK
"Fehércseléd, vászoncseléd" kifejezéseink őrzik a magyar parasztasszonyokat századokig jellemző fehér vászonöltözet emlékét, amikor is a vászonruha nemcsak alsóruhaként, de nyári dologidőben munkaruhaként is szolgált. A vászonöltözet hosszú ingből, illetőleg rövid ingből és pendelyből állt. Ezek felett, ugyancsak vászonból redőzött szoknyákat és kendőket is viselhettek. Vászonból volt a férfiak "egy pár fehér ruhája", inge és lábravalója, közismertebb nevén gatyája is, melyek igényesebb kivitelben nemcsak nyári köznaplóként, de még ünnepi felsőruhaként is szerepeltek. A férfiak vászonruháit munkára szánva a múlt század elején feketére, idővel inkább kékre festették, akárcsak a szintén erős vászonból szabott nadrágot, a fűzfagatyát és az ujjast, a vászonkankót, vászondolmányt.
FÉRFI VISELET
Kalap: kisszélű fekete, feltűrt, mellette darutollú, meg bokréta. (Debrecenből hozták. Darutollú 8-10 Ft volt.)
Ing: vászon, gyócs, lobogós ujjú, slingelt csipkével volt megvarrva. Ujja olyan hosszú volt, hogy még az ujja hegye sem látszott ki. Később a 80-as években buggyos lesz az ingujj. Elől a mellrészen ráncos volt és hajtékás volt a nyaka. (Nem volt lukacsos)
Mellény: daruszínű, fekete. Nem volt mindenkinek zsinórozva. "Veres" lajbija nem volt senkinek sem. Gyarmati Schwartz varrta.
Nadrág: vót, amely ellenzős vót, vót, amelyik olyan vót, mint a gatya. A bálba, gatyába, vagy nadrágba mentek el. Volt aki széles rojtú, ráncos, bő gatyába ment. Lábon csizma volt, ráncos szárú bokában. (kb.: 10 - 20 cm volt a ránc). Hátul varrott, hosszú kivágással, zsinórral, kisbojttal.
Guba: "Károlyi guba" (károlyi szűcsök készítették). - Nekem bárányfürtös gubám is vót - Debrecenbe vettük. Így nyáron gubánk volt. Lefeküdtünk 10 - 20 - an egyik másik kapujába, beszélgettünk. Rávettük egymást, hogy menjünk, énekeljük végig a falut. A lány, mikor kikísérte a legényt, a legény a gubájába takarta és beszélgettek.
| 1954. 07. 17 - 19. |
Adatközlő:
Gyűjtő: |
Kovács Lajos 84 éves
Szabó Tivadarné
Csíkvár József |
GYEREK VISELET
Szalma kalap, bőujjú ing, fekete mellény, bőgatya, fekete csizma, félmagas, sarkos, kivágott oldalvarrott zsinóros, elől kis bojttal.
"Gyerekek pendelybe jártak míg nem pelyhedzett a tökük,
Lányok is pendelybe jártak míg nem pelyhedzett a pinájuk."
| 1954. 07. 17 - 19. |
Adatközlő:
Gyűjtő: |
Kósa Ferenc 46 éves
Koczka Sándor |
NŐI VISELET
Még emlékszik, hogy kislány korában hogyan jártak a lányok.
"Fent nyakú blúzba, a blúz alul szabad volt, a mell lekötve. Eleinte fehér volt, később a szoknya színével egyezett. Tarka ráncos szoknya volt, középszárig ért. Később pasurozott, vagy nagyrakású szoknyát hordtak. Fehér fodros, madérás kötényt hordtak. A szoknya alatt fehér madérás alsó volt. A fehér bluzhoz piros mellényt hordtak, fekete zsinórral, zöld köténnyel. Azután jött az egyszínű ruha, fehér madérás (v. fodros köténnyel). Ráncos fekete bokszcsizmát hordtak, akadt a módosabbaknál lakkcsizma is.
A lányok a hajukat két ágba fonták, és a végébe szalagot kötöttek.
| 1954. 07. 17 - 19. |
Adatközlő:
Gyűjtő: |
Máté Gusztávné 58 éves
Szabó Tivadarné |
BEVARROTT UJJÚ NŐI INGEK
A bevarrott ujjú női ingek szinte lépésről lépésre azonos utat jártak be a férfiingekkel: az ajaki vagy panyolai rövid derekú ing mintha az azonos típusú férfiing rövid ujjú párja lett volna: az ing eleje hasítékolt, gallérján gombolódott, vállfoltja az ing fonákján volt, dereka pálhával szélesített.A férfiingektől eltérően a bevarott ujjú női ingek sosem kaptak kihajtott gallért, nyakpántjukba esetleg keskeny vagy szélesebb fodrot, mizlit varrtak, mint az ajaki lányok. Ez azonban nem zárta ki, hogy az ingmell - ha nem is az ünnepi férfiingekhez hasonló mértékben - apró hajtásokkal, szerény hímzéssel díszes legyen.Múlt század közepi divatban gyökerezik a csak szórványosan megjelenő szögletes nyakkivágás.A szakmári ingeken pedig a vállfoltokat is fedő szögletes borítás keretezte a nyakat, ugyancsak féloldalas, a borítás alá rejtett gombolással. A polgárias öltözködés felé a következő lépés az "ál ingmell" megjelenése volt, amely az újabb kalotaszegi ingeken még az ing hasítékát rejti, de a mezőkeszii, magyarszováti ingeken már csupán díszként szolgál. Ezeken az ingeken a hasíték hátra került.Amikor a női ingek már megtették a döntő lépést a polgári blúzok felé azzal, hogy a pálhát kiváltó szabással kiléptek az immár "parasztosnak" mondható ingek sorából, valami kis részletük még mindig emlékeztetett a "hagyományos" formákra, pl. a már mellvarrásos, szögletes nyakkivágású szeremlei női ing az újabb stílusú szabásától teljesen idegen, régies vállfoltjával.
